Hullócsillag

Délután elugrottunk venni ezt-azt és mielőtt befordultunk volna a ház elé, a nyugati égbolton láttunk egy hullócsillagot. Utoljára akkor láttam és kívántam valamit, amikor megismertem az Ildit.
Ma este Arika még megnézett egy magyar népmesét, de közben kiküldött minket a szobából, mondván, hogy meglepetés készül. Mikor vége volt a mesének, hívott. A meglepetés az volt, hogy mindketten az ágyukban voltak. Ilyet most csináltak előszőr életükben. Nagyon megható volt. Persze tudják, hogy ma alusznak utoljára ebben a házban és a saját ágyukban és látják, mennyire fáradtak vagyunk.
S ha hiszitek, ha nem ma még éjfélig dolgozok ezen a gépen, aztán adok neki egy puszit, mert holnap hajókázni indul. Szét nem szedem, mert akkor vállalnak garanciát rá, ha látják, hogy működőképes. Holnaptól laptop. S, hogy miért dolgozok...? Nem beteges kényszer. Nyertem egy éves keretszerződést a Magyar Turizmus Rt-nél és a jövendőbeli tulajoknak biztosra akarom vinni, hogy az első három térkép sínen legyen. Igen, ez a tulajdonosi mentalitás kontra alkalmazotti mentalitás szindróma. Persze én ilyen voltam akkor is, amikor tejfölösszájúként a Cartographianál dolgoztam a kilencvenes évek közepén.
És elkészültünk az "És elefántok nincsenek?" könyvünkkel, de ez csak figyelemfelcsigázó, mert még titok.
András