Hol volt hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl és az Üveghegyeken túl... - ja jut eszembe, tudtátok, hogy Ausztrália tényleg az Óperencián túl van? és azt, hogy Üveghegyek is vannak arrafele és hogy tényleg azon is túl megyünk :-) ? - ... volt egyszer egy család. Ez a család egy szép napon úgy döntött, hogy nyakába veszi a Világot és bizony szerencsét próbál valahol a nagyvilágban. Igenám, de nem volt olyan egyszerű elindulni mint azt eredetileg elgondolták. Sok kicsi és nagy akadály gördült az útjukba. De ők négyen, mert bizony négyen voltak, mindent leküzdöttek! Már csak egyetlen nagy akadály állt előttük, méghozzá a vízum megérkezése... A baj ezzel a próbatétellel, az volt, hogy ezúttal nem az ügyességük, okosságuk talpraesettségüket tette próbára a sors, hanem a TÜRELMÜKET! És ez bizony szőrnyű volt, mert nem tudtak semmit sem tenni! Csak vártak, vártak, vártak és még egyszer vártak...
De azért közben sok szép kicsi pillanat tette varázslatossá az időt, mint például, az amikor együtt nevettek! Vagy mint amikor négyesben táncoltak a Kistehén Táncenekar muzsikájára, vagy amikor a szegény kéregető koldusnéninek az amúgy is fölöslegessé vált cuccokból válogattak... Hű ha! Vajon nem boszorka volt aki csak próbára tette Őket?! Ki tudja. Majd elvállik, de talán a jótett helyébe tényleg jót várhatnak! És közben megismertek egy csomó jó embert, akiket e nagy kaland nélkül nem ismertek volna meg. Voltak köztük hasonló cipőben járó barátok és olyanok akik már küzdenek a NAGY KALANDban.
Bár a mesének még nincs vége, a legszebb benne, hogy ismét álmokat kezdtek el szőni. Olyan álmokat amelyek nem csak a mindennapi betevőjük megszerzéséről szóltak, hanem igazi nagy álmokat! És ettől kicsit úgy érezték magukat mint akik repülnek, és egy hatalmas nagy mesébe csöppenttek...
Ildi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése