Betartva (nagy nehezen) a kronológiai sorrendet, kezdjük vasárnappal. Kb. délig összepakkoltunk és elindultunk a Melbourne Museum felé. Gondoltunk 13.00-tól egy IMAX-os dinós filmre is, de ezt keresztül húzta az, hogy le volt zárva az egyik parkoló. Csak zárójelben hullatnék könnyeket, az este 7-kor kezdödő Rolling Stones IMAX filmre...de ki tudja. Visszatérve az odafele útra, addig mentünk az autópályán, ameddig ingyenes (majd kell vennünk e-Tagot, de még nem tudom hogy-internetre gyanakszom), aztán letértünk az IKEA felé (kezd kialakulni a mentális térképünk), s egyenesen irány a múzeumhoz. Volt egy kiegészítő kiállítás, kis dinókról, dinótojásokról. Persze mindkettőre megvettük a jegyet, bár csak az elsőt láttuk. Képzeljétek, két és fél órát bírtak a gyerkőcök, mindenféle noszogatás nélkül.
Ildi Arival ment, s Ari minden kiállítási tárgynál megkérdezett mindent. 
Luca is érdeklődő volt, de neki végesebb volt a türelme. A kiállítás nekünk is érdekes volt, sok interaktív résszel. Elsétált mellettünk egy kétméteres dinó, lehetett régészkedni, dinónak öltözni, kirakóst rakni, filmet nézni, előadást hallgatni. Aztán megebédeltünk, én fish'n'chips-et, a lányok ezt-azt. Ildi kért egy muffin+kávé menüt is, de elfelejtették ideadni a kávét hozzá. Visszament, hogy elkérje, meg hogy vegyen még egyet, s amikor kiderült a tévedés, a plusz kávét ingyen kaptuk. A végén az állandó kiállításra nem is maradt időnk, de mivel mi tudtuk, mi van odabent, eldöntöttük, hogy veszünk éves bérletet. A bérletes néni elmondta, hogy három múzeumba is érvényes, és már ma ingyenesen mehetünk be. Mondtuk, hogy már megnéztük a kiállítást. Erre elkérte a jegyünket és az árát beszámította a bérletbe. 
Utána még játszodtak egy jót a múzeum melleti játszótéren. Ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy amiután visszamentünk a kocsihoz, Ildi fogta a fényképezőgépet, hogy visszamegy fotózni, "ezek meg fognak őőőlni, ha nem fényképezek, főleg a Zara..."Hazafelé egy footy meccs miatt, csak kerülővel tudtunk menni, de megérte, mert egy élettel teli, butikos városnegyeden keresztűl mentünk, ide is visszatérünk... Ildi szerint.
Hétfő. Délben playgroupba mentek a csajok, majd utána megnéztünk egy közeli sulit. Itt az aligazgató azt tanácsolta, hogy Ari szedjen fel némi nyelvtudást előtte. Így, úgy döntöttünk, hogy mégis az első sulival kezdünk július közepén. A Nobble Parki nyelviskola nem vonz, elég sötétek a honlapon a fotók, nem vakúztak eléggé. Ezt értse mindenki úgy, ahogy. Nem a rasszizmus beszél belőlem, hanem Arit féltjük attól, hogy lassan egy éve sokkszerű változásokkal kell megküzdenie, nem biztos, hogy jó ötlet egy olyan osztály, ahol ő az egyetlen fehér ember, szegényke igazából nem is látott feketét. Este elugrottunk Chadstone-ba a Toys'R'Us fél tízig volt nyitva az internet szerint. Nem volt nyitva.
Kedd. Azaz, ma. Délben az első vizsga a jogsihoz. Aki gyakorolni is szeretné, itt a link:
http://www.vicroads.vic.gov.au/Home/Licensing/LicenceTests/PracticeLicenceTests.htm
Megcsináltuk egyszer-kétszer. 32 kérdés van, ebből 78%-ot kell elérni. Végre megint egy kis Ausztrál bürokrácia. A pult mögött három háziasszonyszerű ügyintéző. Hogy félreértés ne essék, egy ablaknál. A többi ablaknál senki. Egyik magyaráz, a másik kettő úgy figyel, mint anno mi a diffgeometriaórán. Komolyan és érdeklődően, mert talán ennek hiányában valami nem fog működni. A sorban nyolc ember várt. Mi voltunk az elsők. Nem izgultam, mert csak egy negyedóra múlva voltam előjegyezve, s hát idefele nem illik izgulni, ez itt a no worries országa. Aztán próba szerencse megpillantva egy egyedül ténfergő hölgyet, elmondtuk, hogy mi végett vagyunk itt. Rögtön a kezünkbe nyomott egy kitölteni való formanyomtatványt. Aztán, elkezdte átnézni. Elkérte a jogsit, a fordítását, az útleveleket, a Medicare kártyát és egy papírt, amin a címünk van. Na itt jött a kulturális differenciálgeometria, mert bizonyítanunk kell, hogy bizony lakunk valahol. Sajna alegutolsó bankkivonaton csak én szerepeltem, ezért bemutattuk a bankkártyáinkat, melyek szerint is közös számlaszámlánk van, tehát együtt lakunk. Na most jön egy találós kérdés. Kit engedtek vizsgázni??? Nyert. Csak engem. A vizsga után haza kellett ugrani és keresni valami hasonlót Ildinek is. Ezt meg kell tanulni a jövőben, hogy itt így működnek a dolgok. Persze, utána szabadkozott a hölgy egy picit, de a tiszteletet megadta, amikor meglátta az Ildi 97%-os teszteredményét (én csak 84-et értem el). Gratula és elismerés neki!
Utána megint elugrottunk Chadstone-ba a Toys'R'Us-ba megvenni az akciós gyereküléseket, amit az újságban is hírdettek. Mind elkellt. Nem volt. Hiánycikk lett. Mint, otthon a Tesco-ban. Átmentünk a Knox-beli boltba, ami nagyobb volt, szebb is. A különbség Bukarest-Bécs viszonylatban mérhető. Ott volt. Több is. Megvettük, majd kis kerülőúton jöttünk haza Belgrave-en kersztűl. Bár hamar besötétedett, nagyon megtetszett a környék. Hamarosan visszatérünk. Még azt is láttuk, hogy ott a Puffing Billy végállomása.
Holnap én egy ingyeses Tax Basics tanfolyamra megyek, míg a csajok a Luca jövendőbeli Kindergartenjét nézik meg. De erről majd késöbb.
A végén egy félelmetes dinóüvöltéssel zárok:
András
1 megjegyzés:
A félelmetes dinóüvöltés könnyeket csalt a szemebe....Ti egy szabad(abb) országból jöttetek el hozzánk képest, de ez a fotó jelképe lehetne mindőnknek, akik elszabadultunk onnan, ahol nem akartunk tovább élni...
Megjegyzés küldése