Magyarház

Bár kissé borongos, meg néha esős, de szép napunk volt ismét.

Már korábban, azaz szeptemberben eldöntöttük, hogy ha majd itt leszünk, felkeressük a Melbourne-i Magyarház Maciklubját. Legnagyobb meglepetésünkre, a korábban kéthetente meghirdetett foglalkozás minden szombaton délelőtt 10 és 12 között van megtartva.

Szóval, elindultunk reggel a Maci klubba. Amint odaértünk kellemes megelepetés ért bennünket, hiszen a jelenlévők közt földink is akadt, de még annyira, hogy ugyanabban az iskolában végzett, András fölött egy évvel! Beszélgetve, kiderült, hogy odaát az emeleten, pontosan ilyenkor folyik a magyar nyelvű oktatás minden szombaton. Mivel, Arika kissé unatkozott a kicsik között, ezért úgy döntöttünk, hogy felvisszük az iskolába és ha tetszik neki, akkor állandósitjuk ezt a programot.

És, mivel tetszett neki, ezért beirattuk, azaz állandósítottuk ezt a tevékenységet... Ami még vonz bennünket az a cserkészet és ugyanitt van megtartva mindne második szombaton, de délután.

Szóval, egy kellemes délelőtt után, a délután spontán sütögetésbe fulladt... itt volt a fél család :).

(És kulturális küldetésünk eredményeképpen egy ausztrál srác megsütötte és kostolta élete első sűlt szalonnáját, Ari pedig maga sütötte a saját vacsoráját)

De, volt ma még egy fontos esemény, ma a lányok végre tudtak csevegni otthonmaradt kis barátaikkal, Marcival és Domával! Nagyon örvendtek neki, csak azt bánták, hogy nem láthatták őket a skypon!

Hogy holnap mi lesz, még nem tudom, majd holnap eldöntjük. Ja, és elnézést, de ismét fényképezőgép nélkül indultunk el...

Ildi