Nos, a kezdeti dolgok intézése folytatódik. Reggel megjöttek a bankkártyákhoz a pinkódok. Ma délelött Ildi járt egy órát az autóval, megszokás céljából. Aztán megint elmentünk a bevásárlóközpontba, és bejelentkeztünk a Centrelink-hez. Ez amolyan TBszerű dolog. Innén fogunk valami gyerekpénzt és albérletkiegészítést kapni. Aztán bementünk a K-Mart árúházba, hogy a tegnap látott akciós újságban megjelent 250G-ás külső vinyót megvegyük a mesefilmválogatáshoz. Nos, kiderült, hogy rossz kép jelent meg az újságban, ezért egy jobbat kínáltak. 99$-ért.
Mivel ez egy másik kijárathoz volt közel, elugrottam az autóért, hogy a már kissé álmos gyerkőcök ne sétáljanak annyit. Nem mondom, össze-vissza kovályogtam az áruházkomplexum körül, de aztán öröm és ismerős részeket pillantottam meg, de mire befordultam volna a parkoló felé ... egy kötelező sáv felvitt a tetőre parkolni. Nos, a végeredmény: az álmos gyekőcök szinte annyit gyalogoltak a parkolóig, mint azelőtt kellett volna, csak most már fáradtabban és zsimbesebben. Látszik, hogy még vidéki vagyok Melbourne-ben.
Aztán beugrottunk egy Mekibe, hogy együnk valamit. Nos a Royal itt nem az, hanem negyedfontos-sajtos. Pont fordítva, mint a Ponyvaregényben. Lehet, hogy a csajszit leizzasztottuk a még kissé lakótelepi-panelangolunkkal, de a gyerekmenünél elszúrta és almacikkek helyett krumplit adott. Szóvátettük és megkaptuk az almát is, de a sültkrumplit nem vették vissza. Más világ. A végén játszottak is egy kicsit a lúrkók a szokásos játszótéren. Azaz, szokásos, de nem a megszokott, ugyanis itt teli volt kreatív játékokkal.
Fénykép még mindig nincs. Bocs. De tényleg még nagyon magunknakvalók vagyunk. Meg egy kicsit meg is vagyunk fázva. Ez egyébként nagyon érdekes, mert az orvosi ellátás elég egyszerű (Bácskai Ági-azért nem olyan, mint Írországban) így a patikus sokkal fontosabb szereplő az egészségügyben.
András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése