folytatjuk a szükséges papírok beszerzését. Persze még nagyon az elején tartunk. Mivel mindketten kolozsvári születésűek vagyunk kell az itteni erkölcsi, születési, katonai igazolás. Az előbbi a mai napi program volt, elég viccesre sikerült. A rendőrségen két sor volt, az egyikben 2-3 ember, a másikban 30 állt. Az újonnan érkezettek mindig a hosszabb sor végére álltak. Persze, mindkét ügyintéző ugyanazt a munkát végezte. De az embereket a csordaszellem arra ösztönözte, hogy a többség biztosan ugyanolyan egyszerű kérvénnyel próbálkozik, mint ő ezért inkább több időt áldoz a sorbanállásra, de nehogy kilógjon. Délben visszamentünk az anyakönyvvezetőhöz, mert hiányzott az Ildi személyi számja (és a rendőrség szerint enélkül ő nem ember), nyitáskor megszámlálhatatlan polgár tolongott az ajtó előtt. Két órával késöbb senki sem várt előtte. Ez már egy picit balkán. De bennünk már megvan annak a nyugalomnak a csírája, amire vágyunk.
András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése