De jók voltak a játékok, élveték, majd behúzodtunk egy bevásárlóközpontba. Na tessenek kitalálni ki is játszik a gyerekeknek vásárolt Nintendo-s Pandora's Box játékkal...?
Ma peddig irány a Sea World. Az alább látható jegesmacik jól érezték magukat a légkondis területükön, mi azért szenvedtünk a melegtől. És az üditőt (vizet is) aranyáron mértek odabent.
A felhőtlen éghez mérhető volt a szórakozás. Felhőtlen volt. Kijutott a mutatványokból apának és anyának is.
Na erre mondja valaki, hogy húzd fel magad...
Most már tudni, miért is voltak a eleink hátrafelé nyilazók...
Persze a csúcspontot a delfinek jelentették. Ari nagyon szeretett volna delfint simogatni, de most nem volt meg rá még a keret. De simogattunk ráját, rájacápát, tengeri csillagot.
Hogyan képesek a felnöttek szemébe is egy könycseppet varázsolni ezek a csodálatos tengeri "madarak", nem tudom. Vallom, hiszem és érzem, hogy a delfinek legalább annyira fejlett (ha nem fejlettebb) lények mint az ember. Annyi figyelmesség és megértés van bennük, hogy az már nem emberi. És ezzel mindent elmondtam.
Délután aztán kitaláltuk, hogy éhesek vagyunk és kissé megszeppenve a gyülekező felhőktől hazasiettünk. A park nem volt messze a szállodától, így a gyerkőcöknek nem volt idejük elaludni. A mai kajálda egy kínai étterem volt. A lányok pekingi kacsát ettek, Ildi valamilyen szilvamártásos csirkét én pedig cápauszonylevest (isteni volt) és fantasztikusan elkészített tengeri herkenytyűket -legalább háromemberes adag volt, benne fésűkagyló, királyrák, polip, cápahús.
A lányok már az igazak álmát alusszák (ismét), holnap pedig rettegjen Scooby-Doo és Shrek, mert jövünk.
Otthon, majd összeülünk és írunk a blogra egy költségvetést, miből jön is ki egy négytagú család nyaralása Gold Coast-on.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése