2009-05-18

1 év

Rövid lesz a mai beirás, mert kissé fáradtak vagyunk. Csomagolunk, költözünk ki a házból, eladták. Közben próbáltunk venni is, de vagy a hitel nem jön össze, vagy a ház. Gyorsan albérletet kellett keresni (egy ideig megijjedtünk, mert nem jött össze),  úgy néz ki, ma talált Ildi egy jót. És most igazolódott be, hogy az ismerős ismerőse effektus itt is műxik. Ugyhogy költözünk. Ez a házprojekt. Közben keresgélünk, megpróbáljuk a legkevesebből a legjobbat kihozni, venni-építeni egyet.
Persze a jó hitelhez kell a jó fizetés is. Nálunk a világbaj miatt befagyasztottak, de a rendszeres nyaggatásom miatt nekem beigértek egy emelést, de papíron (nemhogy a bankban) még nem láttam belőle semmit. A múlt héten azt mondták, hogy ráadásul visszamenőleg novemberig megkapom. Hiszem, ha látom. Ennek ellenére elkeztem olyan állás után nézni, ami megfelelne a tudásomnak és tapasztalatomnak, mégiscsak egy céget vezettem tizenhárom évet. Pályázgatok is.
A lányok szépen okosodnak és már egyre jobban bírják a nyelvet is. Ez nálam is egyre jobb, de ha komoly poziciót akarok, akkor kell az.
Ma került nyomdába a Lonely Planet Budapest utikönyve, láss csodát, nem én készítettem hozzá a térképeket. De, a végén ránéztem és hibákat kijavíttatam velük. Hálából beraktak az impresszumba. Na, most már "célpont" is leszek a magyar kartográfus társadalamban, ha hibát találnak benne. :-)
Az időjárás csunyácska, de ennek ellenére nappal húsz fok felé emelkedik. Szeretjük.
Nos, ma telt el az első évünk itt. Eszméletlenül sokminden történt az egy év alatt. Hogy mit tartok a legjobbnak eddig? A NYUGALMAT. Tényleg jól döntöttünk, amikor a világnak ezt a szegletét választottuk egy kicsit megbújni a felhők elől.
Azoknak, akoknek az a  feladatuk, hogy maradjanak kitartást, türelmet kívánok. Azoknak, akik jönnek, hát...úgyszintén.
Ölelünk mindenkit, azokat akik segítettek, azokat is akiknek segíthettünk és azt a sok-sok néha ismeretlen olvasót, aki figyelemmel kíséri egy kétgyermekes magyar értelmiségi család modernkori emigrációját. És köszönjük azoknak a levelelét, akik néha tanácsot kérnek, mert megerősít a hitünkben, hogy amit teszünk azt ügyesen tesszük. Bár bennfentesként megvallva, nem mindig tűnik annak. :-)
András
PS. reggel munkába menet a fátyolos köd időnként derékig ellepi a réten legelésző lovakat. Ilyen itt az ősz.
Lovak a ködben
csöndesen legelnek
Ködöt lehelnek.
Nem ők
vannak a ködben,
a köd van
Őbennök

6 megjegyzés:

. írta...

Ez szép volt és elgondolkodtató!
Jó olvasni arról, hogy jól érzitek magatokat és szépen sikerül a beilleszkedés. Jó, hogy a lányaitok szemében az öröm csillogást látjátok, mert a legfontosabb a gyerekek nyugodt élete. Siettetni nem kell semmit. Gondoljatok bele, hogy Mo-on nem 1 év, hanem min. tizen-huszon év kell egy házprojekthez. Szóval előttetek sok sikeres év van még, addig meg lehet bérelni is házat.
Szóval csak türelem, mert minden akkor jön el amikor annak jönnie kell.
Sokszor ünnepeljetek boldog évfordulót ott lent délen, mi addig megpróbálunk itthon kitartani (már ha el nem adják a maradék hazánkat addig a lábunk alól) és talán nemsokára mi is ott lehetünk Ozzy földön, ahová egyre jobban vágyunk.

Józsi

Fiziék írta...

Mi is ölelünk ideátról, kitartás nektek is, meglesz minden a maga idejében!
Kati és Zoltán

t.syilvi írta...

Méghogy rövidre sikeredett :))))

Kanga írta...

Gratulálok az 1 éves ittléthez és sok kitartást kivánok a házvásárláshoz és a (jobb) munkakereséshez. Fő, hogy mindannyian egészségesek és boldogok vagytok, a többi megoldódik idővel!!!

Névtelen írta...

Kitartást, sok boldogságot kívánunk nektek a továbbiakban is!
Gratulálunk az 1 évhez- hihetetlen, hogy elrepült az idő!!!

Üdv,
Szalma család

Névtelen írta...

Én mindenki sikerének örülök, azért ok a csüggedésre nincs, biztosat senki nem tud mondani, kitartást nektek. Szép helyen laktok. Majd idenézek még, ugyanis most találtak meg.
Üdv
Pali Izraelből

Keresés ebben a blogban