Aranyalma

Ez az utolsó bejegyzésünk. Amióta mérjük 51600-szor olvasták beírásainkat, büszkeség tölt el. Volt akinek tetszett, volt akinek segített, de volt akinek ilyen-olyan érzékenységét bántotta. Kaptunk dícsérő és kaptunk gyűlölködő megjegyzéseket is. Lassan-lassan "közírok" lettünk. Jó volt. Amíg a vízumra vártuk, addig egy olyan érzést is adott, hogy tenni is kell valamit.

Amiután megkaptuk, hálából. Biztosak voltunk, hogy a Jóisten húzza valahol a strigulákat.

A naplóírás most megáll, más a feladat. Rájöttünk, hogy komoly gondok vannak errefele a magyar anyanyelv megőrzésével, tennünk kell valami. Ha csak a saját gyerekeinkért is. Elindítottunk egy gyereklapot. Aranyalmának kereszteltük. Negyedévente fog megjelenni, jelenleg 16 színes oldalból áll. A tartalma is színes lesz: versek, mesék, kifestők, találos kérdések, népszokások, népdalok és még kitudja mennyi jó lesz még benne.

Sok szeretettel köszönünk el minden eddigi olvasónktól,

Luca, Arika, Ildi és András

Melbourne

Mikulás, hol a tél?

December 6. Ki tudja miről híres?
Na? Persze! Jön a Mikulás!
Jött is! Reggel hozott kis meglepit a cipőcskékbe (nagy zsákban elásva van csizmánk is :) ) aztán megérkezett személyesen is a Bocskaiba.
Millió köszönet Csabának, a lelkészünknek, mert varázslatossá tette ezt a szép napot. Nemcsak a gyerekek voltak elvarázsolva hanem mi, a felnőttek is.

És kezdődjön! Nagy a várakozás...


...megérkezett!!! puttonyában minden jó! Megjött az időjárásnak majdnem megfelelően öltözött Mikulás.

Volt ajándék és sok kis vicc. Matyi volt a segéd és mindenkinek jutott kis meglepi.


Aztán, igazi meglepetés! Bár nem igazi hó hanem sok sok szappanbuborék, de pár pillanatra elvarázsolódott a terem és télies havazás zúdult a gyerekekre.


Ha nem tudjuk a titkot, még el is hisszük. A Luca is megfejtette!


Persze lett foto is. Erről jut eszembe. Tegnap a nagy Bevásárlóközpontban meglátt a Télapót Arika. Bizalmas lehajolt Lucához és azt mondta: Látod milyen cuki Mikulásnak beöltözött bácsi? Luca pedig nyugtázta: Igen.


Volt kis buli, virsli üditő és torta.



Hogy ne unatkozzank a gyerköcök, volt arcfestés is. Igencsak népszerű tevékenységnek bizonyult!


Luca rettenetesen élvezte a megszülető arcokat, végül jómaga pillangóvá változott.



Arika meg cicává, vagy, talán inkább valami ragadozó vadmacskává változott?

Ennyi volt a mai nap. Este sütöttünk egy isteni pizzát.
Ugyanakkor az elmúlt napokban több apró esemény is történt. A végleges elmúlását az autómnak régóta láttuk. Ezért inkább előbb léptünk mint későn. Ráadásul az állambácsi most támogatja az autóipart és nagyon komoly, az autó értékének az 50%-át le lehet írni az adóalapból. Szóval, bővült a családunk. Itt van Szuzi, mint ahogy Luca elnevezte. A kicsi piros autó, melynek vezetéséért még "közelharc" folyik. Nem a gyerekek között... Fajtája: Suzuki Swift, ügyesen felszerelve, 1.5-ös motorral.



A másik új családtag, Malacka, ahogy a gyerekek hívják. Egy IRobot. Ügyes kis takarítógép aki saját maga járja körbe a házat, megspórolva a kétkezű porszívózást. Rendkívül aranyos és ügyes. Dolga végeztével, meg visszatér a helyére és szundikál.


No, röviden ennyi. Remélem mindenkinél járt a Mikulás hiszen mindannyian jók voltatok. Nem?
Ildi

pi-víz

Magyarországon ismertük meg a Pi-vizet Edda boltjában. Ő annak a fiatalembernek az anyukája, aki a híres "hídember" (a választási csalás ellen tüntetett), ő Budaházy Gyuri. Gyuri most börtőnben sínylődik, nem bizonyítanak semmit ellene, s gyerekeit csak bilincsbe vert kézzel ölelhette meg egyszer.

Na, de nem evezek politikai irányba, mi úgyis a lábunkkal szavaztunk.

Vissza a Pi-vízhez. Nemcsak Eddát szerettük meg, hanem az általa árult vizet is. Ő személyesen ismerte Dr. Fülöp Lászlót, aki elterjesztette Magyarországon.

A Pi-technológia egyetemes fejlődése, a japán Nagoya-i Egyetemen elvégzett növényfiziológiai víz- és sejtkutatásokra vezethető vissza. A Pi-vizet azért nevezik életvíznek, mert ugyanolyan energiamező (aura) veszi körül mint az élő szervezeteket.

Így Ausztráliában az elején elkeztük keresni ennek a víznek a forrását és láss csodát másfél évig nem találtuk meg. Igaz, a vizet szűrtük, de egyszerűbb készülékekkel. De ma siker koronázta fáradalmainkat és tulajdonosai lettünk egy ilyen készüléknek. Az ára nem is volt borsós, kb. 125 dollár volt.

És olyan jóóóóól esik. Ja, az eső is esik. Már négy napja, van amikor kétszer is egy nap. Megint kezd zöld lenni a fű és juhhhéééznak a paradicsomok is.

Jó itt lenni.

Ma meggyújtottuk az első adventi gyertyát azon a koszorún, amit a gyerekekkel készítettünk együtt.

Nem írtam még, vettünk Ildinek egy új autót, egy Suzuki Swift (Rally Edition 4) lesz, de nem a mi autónk, hanem japán. És összehasonlítva, kb. 700000 Ft-al olcsóbb, mint a hasonló magyarországi fajtája (és motor is 1.5-ös, nem 1.2). A jövő héten hozzuk haza, majd lesz fotó is.

Érdekesség: http://www.nearmap.com/ ezen nézzétek meg Melbourne-t.

Pihinap és Sea World

A kis fejsérültünk érdekében tegnap pihinapot tartottunk, azaz semmi hullámvasút és semmi vizes buli. (Lucával azért medencéztünk délután egy órát.) Elmentünk egy közeli játszótérre, de sokat nem maradtunk. Nagyon meleg volt. A tv szerint most 10 fokkal melegebb van. Na tessék, így fognak kialakulni az előitéletek. Gold Coast az biza meleg (nem egy Cold Coast).

De jók voltak a játékok, élveték, majd behúzodtunk egy bevásárlóközpontba. Na tessenek kitalálni ki is játszik a gyerekeknek vásárolt Nintendo-s Pandora's Box játékkal...?

Ma peddig irány a Sea World. Az alább látható jegesmacik jól érezték magukat a légkondis területükön, mi azért szenvedtünk a melegtől. És az üditőt (vizet is) aranyáron mértek odabent.

A felhőtlen éghez mérhető volt a szórakozás. Felhőtlen volt. Kijutott a mutatványokból apának és anyának is.Na erre mondja valaki, hogy húzd fel magad...

Most már tudni, miért is voltak a eleink hátrafelé nyilazók...

Persze a csúcspontot a delfinek jelentették. Ari nagyon szeretett volna delfint simogatni, de most nem volt meg rá még a keret. De simogattunk ráját, rájacápát, tengeri csillagot.

Hogyan képesek a felnöttek szemébe is egy könycseppet varázsolni ezek a csodálatos tengeri "madarak", nem tudom. Vallom, hiszem és érzem, hogy a delfinek legalább annyira fejlett (ha nem fejlettebb) lények mint az ember. Annyi figyelmesség és megértés van bennük, hogy az már nem emberi. És ezzel mindent elmondtam.

Délután aztán kitaláltuk, hogy éhesek vagyunk és kissé megszeppenve a gyülekező felhőktől hazasiettünk. A park nem volt messze a szállodától, így a gyerkőcöknek nem volt idejük elaludni. A mai kajálda egy kínai étterem volt. A lányok pekingi kacsát ettek, Ildi valamilyen szilvamártásos csirkét én pedig cápauszonylevest (isteni volt) és fantasztikusan elkészített tengeri herkenytyűket -legalább háromemberes adag volt, benne fésűkagyló, királyrák, polip, cápahús.

A lányok már az igazak álmát alusszák (ismét), holnap pedig rettegjen Scooby-Doo és Shrek, mert jövünk.

Otthon, majd összeülünk és írunk a blogra egy költségvetést, miből jön is ki egy négytagú család nyaralása Gold Coast-on.

Safranek

Nekem egyből Safranek jutott eszembe a Macskafogóból, amiután bekötözték a buksiját. Az ablakpárkányon ücsörgött délután és lecsúszott, beverte a buksiját hátul. Rögtön hívtuk a recepciót, azon nyomban feljött egy szállodai egészségügyis és ők hívták a mentőket. Addig elállt a vérzés is. A mentővel Ildivel ment, én pedig Lucával. Persze, mi értünk oda hamarabb, ugyanis most Quenslandben vagyunk a relax hazájában. A mentős kiruccanás, ha nincs rendben a biztosításunk 800$-ba fog kerülni, az ellátás ingyenes volt A kórházban nagyon operatív volt minden, a sűrgösséginek is volt gyerekrészlege. A gyorsvizsgálat után jött az orvos is, egy fiatal, szintén másfél éve bevándorolt Wales-i, jó humorú fiatal doki. A 4-5 centis vágást nényány öltéssel varta össze. A díszes tökfödőt az autó megőrzése miatt rakták rá, itthon le lehett venni. Bár megadta helyzet komolyságát és remélhetően mindketten tanulnak egy picit az esetből, hogy a szülőkre hallgatni kell.A vacsora már jól esett és bőséges volt.
Most már alszanak, mint a kisangyalok. A tegnap éjjel Arika felkacagott álmában, gondolom, ma nem fog szegény.

Az nagyon jól esett, hogy amint Ildi közölte az esetet a Facebookon, rögtön reagáltak rá. Köszönjük mindenkinek az aggódást, a felkínált segítséget és a jókivánságokat.

Ja, a nyaralás folytatódik, csak holnap nyugisabbra fogjuk a dolgot, s nem lehet vízezni a buksit. Ezért eltolódik a Seaworld és a Movie World is. Orvosi "engedélye" van hullámvasútra szállni. Mondhatnánk, ebbcsont (fejbőr) beforr, s most már ő is trepanált...magyarul agyafúrt.

Én meg gyorsan megittam 2 sört, mert most kezd kijönni a feszültség belőlem.

Koalasimogatás

Mit csinál egy koala egész nap? Alszik. Így. A fán. Nem esik le. És, ha felébred. Akkor eszik, majd irány a simogató. Ma a Lone Pine Koala Sanctuary-ba mentünk, ahol nem csak koalákat simogattunk, hanem láttunk a hátán szunyokáló wombatot.

Egy kivételével, mindegyik wombat az igazak álmát aludta. Tudjátok, ők akurta farkú malac a népmeséinkből. Az igazság az, hogy a kengurúk is aludtak.

Aztán az egyik kengurú simogatás közben pottyantott néhány olyan bigyót, mint amilyennel teli volt a rét.

Ez roppant érdekes volt.

Délután kintünk (ez a kimentünk rövidítése, az idő rövid volta miatt) a tengerpartra, de nem nem volt a tegnaphoz hasonló a tenger hőmérséklete - talán az éjjel leeresztették a vízet és újratöltötték- visszajöttünk és elfoglaltuk teljes egyedül mi a szálloda egyik medencéjét a lányok igazi megelégedettségére.

De most már az igazak álmát alusszák.

Ujéé, nyaralunk

KIlátás a szobánkból. A képet Ari csinálta.
Ezen kétszer is ment Luca. Nekem csak egyszer sikerült. Teljesen megforgat vízszintesen a fejed felett.
Ebből a mókamester képből egyett tettem fel, de egy 5-6 jó képes sorozat készült belőle.

Nos rövid leszek, mert nem megy tökéletesen az internet és nem tudom rendesen feltölteni a képeket. A lényeg, hogy az első nap szuper volt, mindenki nagyon jól érezte magát, annak ellnére, hogy éjjel háromkor kelltünk fel. És már egy órája mindenki alszik. De azért közzéteszem a képeket.

A fenti eszköz volt a legfélelmetesebb eszköz Ildi számára. Persze volt egy-két halálfélelmet osztogató dolog, mint a kb. 39 eleletes toronyból szabadesésben leérkező pad...
Testvéri segítséggel a cápa szájába...
Egyszerűen csodálatos és méltóságos. Most már tudom, miért jelképe a shotokan karaténak a tigris.
Nekem, csak "ilyen" kiscsoportos játékokra futotta...Na, jó voltam én is máson is, de a legkeményebb, az volt, amire Luca kétszer ment.

És rögtön hétvége

Szeretem, amikor nagyon gyorsan jön a hétvége. Ezen a hétvégen egy tó mellett sütögettünk. És láss csodát, megtaláltuk a fával fűtött BBQ gépet.

Aztán a végén meglátogattak vadon élő kengurúk.

Aztán elugrottunk egy másik tóhoz sétálni.

Itt a vége fuss el véle.

Ja, másnap 60 éves évforduló volt a North Fitzroi-i Református templomban. Ünneppel. Ildi is énekelt a kórusban. Nem ussza meg, fel fogom tenni a Youtube-ra.

Utána megnéztük a Hattyúk Tavát, amit az orosz balett társulat adott elő. Láss csodát, a gyerekek is élvezték.

November

Novembert írtam, nos mégis havilap... Na, nem viccelek a témával, írunk, s majd meglátjuk. Ma egy csodálatos napunk volt. Íme ennek az aláfestésére az alábbi kép.Reggeltől késő délutánig Healsville-i állatkertben voltunk. Sütögettünk a patak partján (kb. 50 patakos fényképet csináltam, de hát amikor Ildi meglátta azt mondta, hogy akkor "véletlenül" nem válogat belőlük :-) ) A móka alátámasztására lásd az alábbi képet. Itt Arika is némi alátámasztásra szorult vízivás céljából.
Csak annyit ejtettem el, hogy a kengurúk azért nem jönnek hozzájuk, mert biztosan embernek nézik őket. Nos ezután a gyermeksereg ugrándozott.
Persza, a lusta kengurúk sem jöttek, ők henyéltek inkább. Oda gyerekek mentek. Majd a kengurú távozott.
S, mint időnként gyakran mélyen és bölcsen szemléltek ezt-azt.
S simogattak dingó kutyát. Láss csodát, Luca milyen bátor lett.
Aki ismeri a mai napot, az tudja, hogy a képek nem a valódi kronológiai sorredben lettek idetéve, de hát kéremszépen a művészi szabadság....Az alábbi kép a ragadozómadarak bemutatóján készült.
Mint tudjuk, Arika anno turulmadaras képet kért az ágya mellé, annyira szerette. És akkor is tudta, hogy Tatabányán elmentünk a szobor alatt, amikor totális köd volt. Ez amolyan ősmagyaros gén nála, mint mondotta volt " kimegyök az uduoarba". Szkíta volt ősapád biztos.
Persze, hát hogyisne és miért ne tudná, hogy az nem is sas, hanem sólyom. Igaz sólyom is volt ma, egy szép barnasólyom. De hát a legnagyobb a sas volt.És ismét ő. Fennséges volt.Fennséges. Akár a mai napunk. Most már ágyban vannak a gyerkőcök, édes lesz az álmuk, a tevékeny naptól. Akár a mienk is.

Szép álmokat.