A múlt héten telt el az első fél évünk Ausztráliában. Annyira mozgalmas volt és annyi minden történt, hogy már megtörténik, hogy azt mondjuk, hogy emlékszel, az elején erre jártunk rendszeresen. Vicces.
A rózsaszín köd elmult, maradtak a jövőnek a színes hétköznapok. A nyugalom, amiért is itt vagyunk. Nem megy át rajtunk a világválság borzalma, legalább is nem érezzük. Talán túl lentről indultunk. Sok minden változott a szemléletünkben, senki se mondja, hogy nem változik az ember idővel. Már nem azt mondom, hogy kicsit alacsony a fizetésem, nem elég például egy lakáshitelre, hanem azt, hogy magasabb fizetésre van szükségem egy lakáshitelhez. Hogy eltelt egy fél év, abból is látszik, hogy minap Ildi azzal jött, hogy talált egy nagyon finom péksüteményt, egy töltött csigát. Vegemite-el. Bennem megállt az ütő. Hogy mi??? Az első kiváncsi kostolásunk után a Vegie-s dobozunkban a töltelék karcolások nélkül úszta meg az elmúlt időt, mert kés nem járta. Anno vendégeinkre is próbáltuk rásózni (de helyénvaló ez a kifejezés-aki nem tudná, hogy az említett termék sörélesztő mellékterméke és a sónál kétszer sósabb /szerintem/), de igazán ők sem voltak vevők~evők rá. Azóta se jelentkeztek igazán, de hát mindenki saját maga építi a várát/kapcsolatait/.
Az ízekre vonatkozó rossz hírem az, hogy Coriollis erő ide vagy oda (ez az oka, hogy a pl. víz másik irányba forog a lefolyóban) elfordultak az izlelőbimbóink is. Az első hetekben nagyon nehezen fogadtam be az új ízeket, pedig nem vagyok finnyás. A napokban pedig rájöttem, hogy az Írhonban gyártott Kilkeny/Guiness-nek más íze van. A Heinekken még úgys-ahogy elmegy, de az nem egy kifinomult ízkompozició. A Jameson (szintén ír) az tartja magát, ott nincs gond. No, ennyit az alkoholista szektorból. (nem iszok én annyit...)
Ja, ma megloptak. A BigW áruházban valaki az otthagyott kosarunkat összekapcsolta egy másikkal és lelépett az 1 dollárral. Ez van, remélem, csak egy csintalan kölök volt.
A mai napon vettünk egy Wii Fitt-et. Az előzetes tesztek alapján mindenkinek ideális a testsúlya, kivéve nekem. Akkor most a következő program a fittség megszerzése lesz.
Bár nem szokott téma lenni itthon, Arika időnként előjön egy két hittudományi kérdéssel, legyen az angyalos, Jézusos témakör. A mai kérdést csak azért is jegyzem le, mert el fogom felejteni, s kár lenne érte. Nos, tipikus gyerekszáj jön. Arika rákérdezett a Jézus halálának okaira és részleteket kérdezett róla. Próbáltuk úgy elmesélni, hogy azért ne legyen traumatikus. Mégis rákérdezett arra, hogy ha Jézus értünk halt meg, miért nem vállalkozott senki se arra, hogy Őt megmentse. Akkor és ott. Ő bizony megtette volna. Mondtuk neki, hogy a gonoszságot nehéz megmagyarázni, mert annak az a természete, hogy gonosz legyen. Erre Luca: "Háát szerintem a gonosz is megtanitható a jóra..." Mindig vannak olyan gondolatok, amelyen nem jutnak eszünkbe soha, mégis ott vannak az orrunk elött. Erre kellenek néha a kis palánták, hogy megmutassák azt, ami mindig is ott volt.
A múlt héten telt el az első fél évünk Ausztráliában. És látjuk, hogy jó itt.
András
3 megjegyzés:
Örülök, hogy így éreztek a kintléttel kapcsolatban. A kicsik hozászólásán jót mosolyogtam, ténleg kell néha valaki a gyermeki naivitással tesz fel kérdéseket, amik mi eszünkbe sem jutnának.
Remélem hamarosna mi is ott lehetünk messze délen
Örülök hogy jól érzitek magatokat.
Hipp hopp azt már egy év is eltelik!
Megjegyzés küldése