Ki-rándultunk

Igazából, megkérdezték tőlünk, hogy kirándulunk-e az utóbbi időben. És az igazság az, hogy a házvásárlás és előkészületei elvették a hétvégi kirándulásaink javát. Nos mult hétvégén autóba ültünk és irány Healsville, ahová állatkertet szoktunk volt látogatni. Most is be volt tervezve, de a fő cél egy rózsakertészet lett volna. Nos az egy negyed órával hamarabb bezárt. Az állatkert nyitva volt, de ott eleredt a jégeső.

Lásd a képeket. :-)

Vártunk egy picit az állatkert boltjában, hátha eláll, de a várakozással egyenes arányban nőtt a megvásárolandó csecsebecsék száma a kezünkben, ugyhogy uccu visszaindultunk.

Persze útközben pont ott volt öt perc esőszöünet, ahol az út mentén gyümölcsöt árultak. Ugyhogy megtelt egy láda fincsi gyümölccsel. Nem volt drága, kb. 20 dolcsiba került és volt benne minden finom, szőlő, eper (az eladó adott egy ajándék dobozzal is), mangó, alma, narancs kb 5 kg, mandarin.

Aztán átmententünk Olindába és ettünk egy fincsi pizzát. Most a pités étteremmel szemben voltunk. Nagyon hangulatos volt és fincsi volt a hami. Ráadásul begyujtották a kandallót is a Luca kérésére. Igen, ő intézte el.

:-)

Ma pedig Phillip Island volt a cél, magyarul a Fülöp-sziget.

Barátaink meghívására, ma korán ébredtünk, ami a vakációra való tekintettel igen szokatlan volt számunkra. Nem is ment egyből... Mivel az indulás ideje konkrétan szabott volt, ezért mégiscsak elindultunk időben. A cél a Philip Island nevű szigetecske, itt a Melbourne alatti félsziget végében. Már jártunk itt, de valahogy mindig van valmi új. Mivel mára szépidőt ígértek, bár hideget, ezért egy kis séta mellett döntött a kis csapat. Ez a vége a szigetnek a pingvinekről híres. Minden este ki lehet menni vaskos dollárokért a partra ahol a pingvinek napnyugtakor fészkeikhez hazatérnek. Mi még nem láttuk, de mindenki azt mondja, hogy fantasztikus élmény. Mivel délelőtt volt, ezért pingvinről nem is álmodtunk. Mégis akadt egy!

Ott árválkodott eltévedve a sok-sok sirály között... Ugyanis itt fészkelnek a sirályok! Rengeteg! A lábad alatt, a korláton, a gyepen, mindenhol. Ugyanis ilyenkor van a keltető időszakuk. Mindenütt aranyos kis kibújó és kibújt totyogó kis sirály volt látható.

Mondanom sem kell, nem csak a gyermekeknek jelentett nagy élményt!

Miután jól kisirályoztuk magunkat elindultunk ebédelni a sziget másik csücskébe ahol már jártunk.

Az ebéd végén, mivel ekkor már bőven huszon-fokok dúltak, lemerészkedtünk a tengerpartra, ahol jobb hilyán a lányok bugyikában és trikóban megmártoztak a szerintem igencsak hideg tengerben. Persze ez őket nem zavarta...

Ezután az egészség érdekébe a partra ragadtak a kis és nagy gyermekek, akik persze homokvárat kezdtek el építeni. Én is beszálltam.

Jó móka volt. Végül, hogy ne teljen veszélytelenűl a napunk, a gyerekek ki-ki képességei szerint a támfal és lépcsők különféle fokáról úszó beugrás címszó alatt, elkezdtek leugrálni.

Jó nagyokat ugrodtak a homokba és rettenetesen örvendtek neki.

Lassan eltelt a nap és hazafele indultunk. Most meg igyekszünk a jányokat mielőbb ágyba gyúrni, mert holnap ismét korán kelünk, s holnapután kezdődik az Iskola.

Ildi