Megvan a ház

Nagy kő esett le a szívünkről, amikor elrendeződött a bank tévedése, ugyanis csak az első lakáshoz járó támogatást utálta el, annak a felturbózását nem. Így meg nem lett volna elég a pénz. No, de hamar megoldották (... hamar??? egésznapos infarktus számomra... és intézkedés meg telefonon lógás... HAMAR???... Ildi) és reggel már a kezünkben volt a kulcs. Miután végignyomkodtuk a három garázsajtó-távirányítót és egyik sem működött, kénytelenek voltunk a a főkapcsolót felkattintani, hiszen áram nélkül...

Persze, még nincsen kész, estefelé jöttek felszerelni a sötétítőket. Persze kettőt rövidebre szabtak és azt majd holnap. A kagyló alatt is csepegett egy picit a lefolyó, de szerencsére még nincs mindegyik ház befejezve, így ripsz-ropsz, mint egy jótündér ott a javító bácsi.

A bejárathoz hét kulcsot kaptunk, de a garázs-udvar relációt nem nyítja semmi. Ott még javítani kell a protokollon.

A nappali-ebédlőbe nem kértünk szőnyeget, hanem laminált parkettát vettünk, azért is ma mentünk el. Jó nehéz, made in Germany.

És eldöntöttük, hogy a nappaliból egy falat lefestünk. Sötétzöldre. Az első réteget fel is nyomtuk, háááááát egy kicsit kubista festménynek néz ki az egész. Persze tudom, száradnia kell, de aztán lehet, hogy meg fog tetszeni, s marad.

S, hogy kerek legyen a nap, összeszereltük a gyerekek emeletes ágyát. IKEA.

Kicsit be van állva a derekam, s holnap parkettázunk.

A nyolc házból csak nálunk van működő villany és gáz. A szomszédok nem értették, hogyan oldottuk meg. Hát úgy, hogy mifelénk legalább három golyóval kell születni az érvényesüléshez. Megtalálni a kínálkozó legrövidebb útat, változtatni ráér. Persze ők szolgáltatót szerettek volna váltani a beszerelés előtt.

És bejelentettük az önkormányzatnál a költözést, hogy legyen a jövő héten kukánk is.

Ja, a cégnél a szenior poziciót másnak osztották, ez is megerősítette, hogy tovább kell lépni. Arra jó vagyok, hogy egy könyvben nyolc szerzővel, öt szerkesztővel kommunikáljak és irányítsak három térképészt, amelyekből egy Párizsban él, másik trehány, s a harmadik buta. És a kétszáz térképet egy órával a tervezett határidő előtt letegyem az asztalra. Ámultak, mintha ilyet nem láttak volna. Csak épp nem tudják honorálni... Ez van, pályázok tovább.

S még a bankba is be kellene ugrani, új bankkártyát csináltatni. Jó lenne még májusig az érvényessége, de hát errefele, mivel ritka a készpénzforgalom, hamar leamortizálodott. És akkor a benzinkútnál nem megy, az élelmiszerboltban meg épp megy.