Menet

Nos, aláírtuk a szerződést. Mármint a házvásárlás céljából.
Érdekességek. Van egy 3 napos visszatáncolási időszak, de csak a vevő számára. Igaz, ha visszalépsz pénzbe kerűl, de viszonylag olcsón ki lehet lépni a szerződésből.
A másik érdekesség, hogy a szerződés létrejöttét a banki hiteltől tettük függővé. Azaz, ha nincs hitel, visszakapjuk a teljes előleget. Ez számunkra érdekes és fontos kitétel, hiszen amíg nincs meg a hitel, addig bármi történhet.
Ha már megvan a hitel akkor már gyorsan megy a dolog, a fizetéstől számított tizedik napon már be is költözhetnénk, mivel kb ennyi kell, hogy mindent a helyére pakoljanak a kisebb nagyobb extrákból.
Szóval most itt tartunk. Hitelt "varázsolunk".
Többet, reméljük hamarosan.
Más. Hihetetlen, de mindjárt, azaz pénteken kezdődik az első vakáció idén. Hogy hova repült az elmúlt 9 hét, azt nem tudom... és a következő hetek még gyorsabban fognak repülni, aztán meg reméljük, végre lenyugszunk.
Ja, és ami kimaradt. nagynéném Irma x-dik szülinapja alkalmából elmentünk a Titanic nevezetű lokálba. Mondhatni, csupa ünneplős társaság gyűlt egybe, ami érthető, mert nem mérik olcsón ám (80AUD/fő és ebben nincs benne az ital). A vendéglő a hajó hangulatát idézi. Van első és harmad osztály. Bársonyszékekkel az első és vasszékekkel az alsó osztályon. A hozzátartózó körítés, aranyos és élvezhető volt. Kis csattanóval a végén, amikor ugyebár Amerikába értünk vissza. A zene utána szánk íze szerint, sok oldies-al. Ami csapnivaló volt, az szerintem a kaja volt. Ehetőnek, ehető, de távolról sem olyan mint amilyenre az ember számítana. Csak egy picur mozzanat, ha az egyenmenütől eltekintünk, akkor már legalább a kihozott süti teljes lehetne... De. Mindent összevetve, jó volt. És a magyar prímás a kedvünkért elhúzott egy-kép magyar nótát. A tulaj is magyar. Kitáncoltuk magunkat, miközben persze Fruzsiék vigyáztak a jányokra.
Még bíztosan van olyan ami kimaradt, de ez van. Újabban sosincs idő akkor írni amikor történik valami :).
Ildi

Háztűznéző

Először is megköszönném a jókívánságokat, jól estek. Másodsorban köszönöm Anyucinak az életem első meglepetésbuliját.
Nos, most cspajunk a lovak, akarom mondani házak közé. Itt Ausztráliában, az egyébként magas fizetés örömét a lakhatás költsége csorbítja némileg. Azaz, ha veszel, ha bérelsz akkor mindenképpen elég sok megy rá a családi kasszából. Szabadon választható, megvan mindkettőnek az árnyoldala.
Ha bérelsz, akkor nem a tied és egy szeget sem verhetsz a falba és jaj neked, ha cipővel lépsz a szőnyegre sok helyen (villámlátogatások, azaz inspekciók kukkanthatnak az életedbe).
Ha veszel, akkor tiéd a vár, de a felelőség és a bankárvilág uralma is. De legalább részben magadnak fizeted (a többi a kamat-igaz, most elég jól állunk errefele ebben a témában).
Nálunk, amikor kiderült, hogy a fizetésem nem alkalmas arra, hogy megvegyük az eredetileg elképzelt házat, beindult a keresőmotor. Végigelemeztünk minden lehetséges megoldást. A főbb csapásvonalak, amelyek szóbajöhettek használt vagy új, az utóbbiban a pedig a kész új, vagy a telek és mi építünk rá kunyhót volt.
Érdeklődők böngészhetik a realestate.com.au, vagy a mypakage.com.au, vagy a domain.com.au oldalakat.
A használt ház esetében közelebb kerülhetünk a belvároshoz, no azért ennek is vannak anyagi korlátai, meg perste minőségiek is. Megvan annak a veszélye is, hogy csak olyan vidékre csöppensz, ami már nem multi-, hanem monokultúrális és ez főleg más jellegű életvitel megszokását jelenti. Ott van még például az aszbeszt veszélye, ugyanis anno ez jelentette a csempézhető felületeket.
Új ház esetében igaz távolabb kerülsz a belvárostól, de nagyobb az esélye, hogy a Született feleségek típusú környezetben fogsz élni.
Fontos szempont még a közlekedés is, vasút és autópálya nem hátrány. Ez utóbbi esetében sem hátrány, ha van alternatív megközelítés, mert egy világvárosban a freeway átalakul nemes egyszerűséggel parkway-ra.
Legyen jó iskola a közelben és bevásárlóközpont is legyen kőhajításnyira.
Nos a fentieket nagyon jól lehet modelezni szakmánk vadhajtásával a GIS -el (térinformatika), csak beírnánk a keretünket-igényeinket és megmutatná a házunkat. Na, de nem minden ilyen egyszerű.
Így jutottunk el a jelenlegi házhoz (hosszú kutatás után), kétszer is megtekintettük kivülről, majd vasárnap eltöltöttünk benne röpke három órát.
A ház JGKING féle, ami abban tér el a hagyományos ozzi háztól, hogy fa helyett fémvázas. Így a termeszek se rágják (majd a rozsda...), max egy faraday kalitkában várjuk bátran a villámcsapást.
Van hozzá 3 napelem, a fürdővizet (a gyerek nélkül) átalakítja vécéöblítővízzé és van hozzá egy 1000 literes esővíztároló. Meg járt hozzá minden ablakra sötétitő, ami nem két cent, ahogy itt mondanánk.
A részlete annyi lenne, mint egy hasonló kategoriájú albérlet, ezért is érdemes lenne belevágni. Igaz a telefont elfelejtették bekötni, de erre, és még sok más kérdésünkre csak a jövő héten kapunk választ.

A környék. A ház egy körforgalom mellett van a sarkon, a fenti kép az átellenben van.

A ház, még oldalkerités nélkül.

Ez a nappaliból a konyha felé kép lenne.

András

Boldog szülinapot!

"Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod, másként kelt fel reggel a nap és másként jár a hold, köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk, s ajándékból fogadd el ..." e pár sort :)

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

Drága Apuci! Lányaink is készültek e nap alkalmából. Luca képet rajzolt katicabogárral és almás fával. Arika tortát rajzolt sok gyertyával.

Azt meg nem áruljuk el, hogy Apa mennyi lett, de szép kerek szám, azt mondhatom!

Drága Apucika, nagyon szeretünk és látod ide is eljöttünk veled a világ végére. Lassan egy éve vagyunk itt és nem bántuk meg egyetlen percét sem. Köszönjük, hogy minden reggel felkelsz és talán nem pont azt csinálod megélhetésként amiről álmodsz, de hidd el, mi tudjuk, hogy hamarosan az lesz amit csak szeretnél és elképzelsz, mert mi ismerünk.

Látod tegnap kaptál egy szívárványt. Mi meg rajzokkal, meglepetés tortával kedveskedünk neked. Reméljük, hogy sikerült meglepnünk hiszen legközelebb, már csak jövő ilyenkor tehetjük :).

Milliószor ölelünk és puszilunk és Boldog Szülinapot Kívánunk!!!

Arika, Luca és Anya

Zajlik az élet

Igen. Zajlik az élet. Az elmúlt két hét a mindennapi teendők, a ház vásárlás és a körülötte mozgó ügyek és egy előadás sorozat körül zajlott.
Sorba véve. A mindennapi teendők menegetnek. Néha úgy tűnik mintha minden a helyén lenne és utolérem önmagam, aztán a következő pillanatban rá kell jönnöm, hogy hiú ábránd... A jó hír, hogy Luca imád óviba járni és vannak ismét barátnői. Jól érzi magát és teli torokból énekli az éppen aktuális gyerekdalt. Bent voltam egész nap múlt csütörtökön. Igen aranyos kis társaság.Kis betekintésem volt így a kis életükbe. Aranyosak. Kevés az igazán irányított játék, a gyermekeket inkább arra bíztatják, hogy többféle játékot próbáljanak ki. Igaz, minden játék oktató jellegű. Van kirakós, építőkocka, legó, gyúrma és egyéb építő játékok, bábok, fabábuk, rajz és festő sarok. Kint meg mindenféle ügyességet fejlesztő játék. Jó volt látni.
Arika esetében meg áttörést látunk. Tegnap az iskolában érzelmekről tanultak és a feladat az volt, hogy 4 kockába négy érzelmű fejet kellett rajzolni. Képzeljétek mire a tanítónéni hozzá jutott, kész volt a feladattal és elmondta, hogy melyik milyen érzelem. Sőt egyre szívesebben írja a betűket! Már nem kell csalogatni az asztalhoz, szívesen megy és csinál mindent. Még mindig nem olyan hosszan mint kortársai, de már igen közel állunk ahhoz a teljesítményhez is.
Ami az előadás sorozatot illeti, itt volt Magyarországról Szántai Lajos és Dr. Tóth Zoltán. Mindketten történelmünk másik arcával foglalkoznak. Igen érdekes módon közelítették meg történelmünk és ami külön tetszett, hogy minden mondatuk, irodalommal volt alátámasztva. Vagyis utána lehet olvasni.
Ami meg a ház vásárlás illeti. Hát, úgy látszik nem tudjuk megvenni ezt a házat, mert mire mindent kifizetünk, illeték stb már nem 335e, hanem 350+. Szóval ennyit nem tudunk megengedni magunknak. Sőt, nem is kapnánk ennyi hitelt.
Szóval elkezdtünk szétnézni a piacon. Két opciónk van. Egyik, hogy vásárolunk újat picit kinnebb kilométerre, de időben ugyanakkora távra mint most vagyunk mert autópálya mentén lenne, vagy keresünk valami lényegesen kisebb házat itt vagy picit bennebb használtan.
Nem könnyű, de majd elválik melyik a befutó számunkra.
Azt hiszem dióhéjban ennyi. Most zárom soraim, mert megyek Lucáért.
Ildi

Luca tanítás

Lassan ki kell gyűjteni egy Luca összest. Ma elég sokat foglalkozott Ildi a gyerekekkel, számtan volt a terítéken.
Persze Ari kifáradt és a végén nyafis lett, ki akarta venni a Luca játékát a kezéből. Luca sírva fakadt, potyogtak a könnyei.
Gyorsan felemeltem és bevittem a szobánkba és azt mondtam neki, hogy most úgy beszélek vele, mint egy felnőttel. Elmondtam neki, hogy Ari milyen tanulási gondokkal küzd és mindenkinek segíteni kell rajta, nekem, Anyának és neki is. Aztán elpanaszolta, hogy az óviban is mindig elveszik a fiúk a játékát. Próbáltam nyugtatni, hogy biztosan tetszik mindenkinek, ahogy ő játszik.
Erre Luca: Kitaláltad! Amikor el akarnak venni valamit tőlem azt mondom majd, hogy állj (és kicsi kezével mutatta, hogy állj). És odaadom. Nem ŐK fogják elvenni, hanem ÉN fogom odaadni.
Azt hittem, hogy úgy fogok beszélni, mint egy felnőtt, de úgy hallgattam, mint egy gyermek.
András

Olvasás

Újabban mindneki olvas. Mi természetesen örvendünk a dolognak. Az igaz, hogy az olvasás csúcspontját este lefekvéskor éri, azaz amikor már aludni kellene, de nem baj.
Olvasnak alvás előtt és után...

Ildi