Kibontakozunk

Ez egy kicsit kifacsart szó, de sokértelmű. Első napjaink itt. És keveset írunk. Az igazság az, hogy kicsit még szenvedünk az időátállás miatt. A gyerekek is. A tegnap majdnem éjjel 4-ig nem aludtak el. Így mi sem. Ma már hála istennek este 7-kor kidőltek és reggel 6-ig aludtak.
Mindenki mondta, hogy pihenjünk legalább egy hetet, mielőtt kibontakoznánk. Nem megy a pihenősdi. Tudjuk, hogy rengeteg tennivalónk van, így apránként, amennyire az erőnkből tellik, nekilátunk.
A tegnap nyitottunk az ANZ Banknál számlát. Ez két részből áll. Az egyikhez tartozik számlaszám, a másikhoz bankkártya. Közös számlát nyitottunk, nekem egy kék, Ildinek rózsaszín kártyája lesz. Aztán átutaltuk a pénzünk egy részét az MKB-ből. A limitet a telebankáron kellett megemelni, a trécselő libus nem fogta fel, hogy némi távolság van közöttünk, amikor azt javasolta, hogy ezt és azt tehetünk meg a bankfiókban. Aztán megkérdezte, hogy miért akarjuk átutalni. Befektetünk, vagy vásárolni szeretnénk? Mondom, nem - elköltöztünk, kiköltöztünk, ausztrál állandó lakósok lettünk és áthoznánk a "vagyonunkat". Majdnem mondtam, hogy a miniszterelnök ajánlotta...
Ma pedig interneten igényeltünk adószámot. Szintén mai hír, hogy kaptunk kölcsön egy autót, képzeljétek a jobb oldalon van a kormánya... Na, ez vicc volt. Jártam vele egy órát. Megyegetett. Aztán jobban is, miután kiengedtem a kéziféket. Ma már azzal ugrottunk ki... bevásárolni. Sőt holnap albit nézni Narre Warren South városrészbe. Négy-öt házat néztünk meg és 3 visszaírt, egy meg felhívott. Azt nézzük meg holnap.
Nos meg kell mondjam, ezek az ozzik gyorsabbak, mint az én blogírói képességem. Kimentem a postaládáig, s mi volt benne? A bankkártyáink. :-) Ez azért is jó, mert félig-meddig igazolvány.
Aztán a dobozokból is ki kell bontakozni, lassan, de biztosan megy az is. Bőröndből is még csak egy van félig tele. Vagy már félig üres?
András