Meg kell ismerjétek ezt az oldalamat is. Ugyanis imádom a más népek konyháit végigízlelgetni. Így jutottam el a szusihoz is, amit késöbb saját magam is készítgetek. A kulináris örömök ebben az esetben eléggé öncélúak, mert Ildi nem eszik olyat, ami vízben látta meg a napvilágot. Persze mindig kíváncsian várja az elkészítés végét, s bevallom, hogy az elkészítésben legalább annyi öröm van, mint a megevésében. Olyan, mint egy ehető mandala.
A tegnapi szusi díszítésébe a zászlós vita lezárása is belekerült. :-)
Végezetül egy kép a múlt hónapról.
S nem utolsó sorban, szeptember 26. Melbourne. Beültünk ebbe a kis étterembe. Persze, csak én rendeltem. A pultban kinéztem magamnak egy kis tálat és azt kértem. A furcsa számomra az volt, hogy nem onnan vették ki, hanem, frissen elkészítették. Nagyon finom volt. Egyébként nagyon sok szusizót láttam Melbourne-ben, lehet válogatni.
András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése